November eleji foglalásomat megelőzően, a horgásztó közösségi oldalát bújva, meglepően szép fogásokat láthattunk a horgász közösség által feltöltve. Rövid időn belül több 20 kilón felüli példány is partra került, ami elég inspirációt adott számomra, egy közel 72 órás támadás erejéig. Választásom a 8-as horgászhelyre esett, melyen egy minden igényt kielégítő faház és stég található. A tavon kijelölt bojlis állások túlnyomó részén lehetőség van faházbérlésre, amelyben egy akkumulátor és egy inverter (tulajdonos biztosítja) segítségével lehetséges az áramhasználat is. A közel 3 napos túra idejére végig meleg frontot jósoltak, ami köztudott, hogy a legtöbb esetben a pontyok étvágyára is hatással van.

A melegfront beáramlásának tudatában a két bójám közül az egyiket a tó sekélyebb részén helyeztem el, gondolván azt, hogy a napsütéses meleg hatására a bajuszosok kihúzódnak a közel 70-80cm-es vízmélységbe. A másik dőlőbójámat pedig egy mélyebb részre helyeztem (1.6-1.8m), közvetlen a stéggel szemben kb. 100 méterrel, ahol az idén felszedett karósor húzódott. Mivel a délutáni órákban érkeztem a vízpartra, a bójázást követően az etetést már sötétben kellett megkezdenem, amit ahogy szokásomhoz híven most sem vittem túlzásba. A horgok köré fél-fél kilogramm főzött és oldódó 22mm-es Red One bojli került, melynek kb. az 1/3 részét félbetörtem. Az etetést még 1-1 etetőkanálnyi 20mm-es olajos halibut pellettel és szintén 1-1 kanálnyi főtt magmixxel egészítettem ki. A horgok alá a már jól bizonyított csalizó bojli került 22mm-es méretben és oldódó változatban, amit a túra megkezdése előtt egy héttel bedipeltem. Az első kapásig nem kellett sokat várnom, épphogy sikerült elrendeznem a felszerelésem, a mélyebb vízben lévő csalimat egy harcias, 4kg körüli tükrös kívánta meg. Az éjszaka folyamán több hasonló súlyban lévő potykát sikerült szákba terelnem, de az igazán nagyok még várattak magukra.

A nap felkeltével egyidejűleg felerősödött a dél-keleti szél, ami a meleg front velejárója volt sajnos. A helyiek elmondása alapján ez a fajta széljárás nem sok jóval kecsegtet, pont ellenkező szélirányra lenne szükség a jó fogási eredményekért, a halak kapókedvét ismervén. Természetesen nem adtam fel, bíztam a csaliban, a helyben, és a tó nem hétköznapi halállományában, annak ellenére, hogy a nap folyamán a meleget hozó szél egyre jobban felerősödött.

A bűnös szélirány ellenére a bölcső nem maradt szárazon, a szolid, de minőségi etetésnek és a hajszálelőkére felfűzött csalizó Red One bojlinak köszönhetően intenzíven dolgozott mindhárom kapásjelzőm. Mindkét bója szépen adta a halat, de egyelőre a nagyobb bajuszosok még a mélyebb vízből érkeztek. A fotózást ismét magam végeztem távkioldó segítségével, ugyanis egyedül érkeztem a tópartra, de a mai fejlett technológiának köszönhetően ez már nem jelenthet problémát számunkra.

Hamar besötétedett, ami köszönhető volt a rohamtempóban érkező kapásoknak. Naplementét követően (kb.16.30), sikerült még pár szebb tólakót megszákolnom egészen éjfélig. Ekkora sajnos ismét felerősödött a gát irányából fújó langyos szél, aminek hatására elnémultak a jelzők. Egy kiadós meleg vacsora után, kihasználva a kapástalan időszakot, sikerült kipihenni az előző nap fáradalmait, ami azért természetesen nagy élményt okozott számomra. A faház oldalára kihelyeztem egy hőmérőt, amit látván hajnali 3 órakor, igencsak meglepődtem, ugyanis a higanyszál egészen 13 °C-ig mutatott. Biztos voltam benne, hogy ez a szokatlanul magas hőmérséklet meglehetősen befolyásolja a halak kapókedvét.

Reggelre úgy döntöttem, hogy változtatok a stratégiámon, az egyik botommal a mélyebb vizes etetésemtől kb. 12-15 méterrel fogok horgászni. A horog alá dupla 22mm-es Red One bojli került, és az eddig is szolid etetést még jobban lecsökkentem, és megpróbálok egy még koncentráltabb tápanyagforrást kialakítani a horog köré. A kistálnyi csalogató anyagot közvetlen a végszerelékre borítottam, bízván abba, hogy így sikerül egy öreg pocakost becsapnom pár kép erejéig. Ez a módszer beváltotta a hozzá fűzött reményeim, kevesebb, de testesebb halak érkeztek a dupla 22-es bojlival szerelt végszerelékemről.

Végezetül csak sikerült a sok 7-9kg körüli pontyok közül egy szebbet elejtenem. Az utolsó kapás okozója egy gyönyörű sötét színekben pompázó 14.5kg tükrös volt. Visszagondolva egy igen mozgalmas pecát tudhatok magam mögött, az igazán nagyok sajnos elkerültek, de úgy gondolom, hogy ez köszönhető ennek a hirtelen változékony frontos időnek. A pakolást már szemerkélő eső kíséretében fejeztem be és megfáradtan indultan neki a hazavezető útnak. Hasonló sikereket kívánok mindenkinek, bizton állíthatom, aki ellátogat ide az Arizóna horgásztóra az megtalálja számításait és nem utolsó sorban élete halát is megfoghatja!

Írta és fényképezte: Paál Norbert

Akár egy rafting pálya! 6 méteres vízmélység, és irtózatosan sodródó víztömeg! Itt egyedül a hatalmas márnák és a fárasztás élménye dobogtatta meg a versenyzők szívét. Egy különleges vb, ami a felkészültségen, és a tudáson kívül még sok-sok szerencsét is igényelt. Ez utóbbival állt leginkább hadilábon a magyar finomszerelékes válogatott, melynek vb szerepléséről exkluzív összefoglalót láthatnak; itt a  Fishing and Huntingon!

PREMIER ma 17:30-kor!

Legyes levél

Talán nem haragszik meg a kedves levélírónk, ha nyilvánosan válaszolok, levelére: Sziasztok, üdv a csapatnak!
Nem “észrevételt” szeretnék jelezni, hanem kérdéssel szeretnék élni a műlegyes csapat felé, remélem, itt feltehetem a kérdéseimet…
Egyébként nagyon jók a műsorok, gyakran nézegetem a leadott filmeket, ha tehetem. Úgyhogy mindenkinek gratulálok és csak így tovább!
Szóval a kérdésem, hogy keszegféléket normál (nem igazán átlátszó) tavakon, vagy folyókon partszélben mennyire érdemes léggyel hajkurászni? Támadják-e a nimfát, vagy pici polibogarat, vagy a szárazlegyeket?

Kedves Tibor!

Először is köszönöm magam, és a legyes filmeket készítő stáb nevében is a kitüntető figyelmedet. Külön öröm, hogy fogas kérdés elé is állítasz, ugyan is a keszegfélék műlegyes horgászata igen nehéz műfaj és a tavi legyezés pedig egy egészen más világ…

Szakszerű részletekbe menően nem fogok tudni válaszolni, mert sajnos nincs olyan sok tapasztalatom a keszegfélék horgászatában, de fel szeretném hívni figyelmed, hogy a Légy-OTT! című műlegyes magazin műsorunk Facebook csoportjában több mint ezer tag osztja meg ismereteit, legyes információkat – facebook.com/groups/309313205813397/ – várunk szeretettel.

Nem kikerülve a kérdést: a vörös szárnyút nagyon is érdemes léggyel hajkurászni, de a többi fehér hal sem veti meg a jókor és gondosan vezetett nimfát, nedves legyet. A poli-bogár, bármennyire is csábítóan imitálja a szöcskét vagy kemény kitinpáncélos ízeltlábút, nem jellemző, hogy a jászkeszegen kívül más, a „célcsoportba” tartozó hal elcsábuljon és leszedje a vízről mint egy pisztráng vagy domolykó. (Itt jegyzem meg a tavi domolykózás, a legjobb legyes horgászataim egyike.) Bár a felszínt szántó bogárra még a legkisebb halak is oda csípnek.

Jászkeszeg! Sajnos tavakban nem gyakori, pedig nagy mulatság ráhajtani a felszín alatt cirkáló kétkilós jószágokra… ajánlom a Légy-OTT! második évadából, a Tölgyesi Leventével készült epizódot, amelyben tudomásom szerint először készült film a jászkeszeg műlegyes horgászatáról.

Hogyan hajkurásszuk a tavi keszegeket? Csillogó fejű nimfákkal, és aprón cincált ezüstös és fekete nedves legyekkel többször is fogtam már. A vízbe pottyanásra mindig odafigyel a halcsapat és a bátrabbak azonnal rárajtolnak, de még oda sem érnek és tudják, hogy valami gond van… Ezért a bepottyanás után érdemes pici rántásokkal vezetni a nimfát. Ha ügyesek voltunk, hamarosan érezzük a vörös szárnyú, heves védekezését (hosszú AFTMA 4-es bot, 14-es hosszú tipet).

Nedves léggyel inkább közvetlen a felszínnél lehetünk eredményesek. Jóval túl kell dobni a csapaton, itt nem annyira működik a „pottyantó-effektus”. Szaggatott gyors iramban érkezik a műlégy a halak elé és szintén a kíváncsiság által vezérelve, pár halacska rá fog rontani. Ha túl lassúak vagyunk, egészen a lábunkig fogják kísérni a csalit.

Még egy fontos tudnivaló! Vízből horgászva, tehát csónakból kifelé a partnak dobva, a tóban állva vagy hascsónakból lehetünk igazán eredményesek.

Írta: Erdélyi Pupa Balázs
Illusztráció: clogflyfishing.blogspot.hu

Gyakorlat teszi
Késô ôszi, tél eleji nagy pontyok
A 2014-es év idôjárása kiszámíthatatlanságával megnehezítette a sikeres horgászatokat. Front hátán front – így jellemezném az évet. Emiatt többször nehéz döntésre kényszerültem. Az egyik legnehezebb választás: feladom az aktuális horgászatot, vagy még keményebben próbálkozom! Még soha nem adtam fel, így nem maradt más, mint a „keményítés”. (Nagy Csaba)

Feederakadémia
Feederbottal az úszós világbajnokság helyszínén
2014-ben Horvátországban, Sveta Marijában, a Dráva folyó üzemvízcsatornáján rendezték meg az úszós világbajnokságot. A magyar horgászsport szempontjából nem lesz emlékezetes, ugyanis csapatunk a 13. helyen zárt, pedig az elôzetes edzések és a pálya közelsége sokkal jobb eredményekkel kecsegtetett. Miközben a beszámolókat néztem, egyre jobban érett bennem a gondolat, hogy ezt a vizet meg kellene horgászni feederrel is! (Döme Gábor)

A versenyenhorgászat varázsa
Dekára a tíz kilótól
Abban egészen biztos voltam, hogy a szép és erôteljesen védekezô pontyok elôbb-utóbb visszacsalogatják Lantos Jánost a Bázis Horgásztóra, de kis tétben sem fogadtam volna novemberi újrázásra. Mégis ez történt, és egy hó eleji ködös reggel megint arra készültünk, hogy a bányató pontyaiból – az erôteljesen lehûlt víz ellenére is – fogjunk néhány igazán darabos példányt. A horgászhelyeink kialakítása közben arra jutottunk, hogy elégedettek akkor leszünk, ha sikerül 8-10 kiló körüli pontyokat horogra csalni, mégpedig továbbra is a lehetô legfinomabb felszereléssel. Nem hiszem, hogy poéngyilkos lennék, amikor megemlítem, hogy sikerült, hiszen a fotók amúgy is önmagukért beszélnek. Nem is akármirôl árulkodnak, mert nemcsak Jani került dekákban mérhetô közelségbe a tízkilós álomhatárhoz, hanem az ezúttal velünk tartó Ladányi Béla is. (Szarka László)

Horgászportré
Lelkész horgászbottal
Régi ismerôssel hozott össze a sors. Személyesen ugyan soha nem találkoztunk, de írásaira emlékeztem.
Fazakas Sándor református lelkész sokfelé járt a világban, az utóbbi évtizedben a skóciai Skye szigetén él, az ottani református gyülekezet lelkipásztora. Nagy utat tett meg a Szilágyságból, míg gyökeret eresztett Skóciában. (Zákonyi Botond)

Tiszai horgászatok
Kezdôdik a süllôszezon!
Szokatlanul langyos meleggel köszöntött ránk a december. A fûzek még el sem dobták teljesen a megsárgult, már-már megbarnult leveleiket. Tisztán november elejét idézi a folyó látványa. A hômérséklet is bôven fagypont felett marad a legcsillagosabb éjszakákon is. Kíváncsivá tesz, hogy kedvenc süllôink az évszaknak megfelelôen vagy inkább az enyhe idôjárás vonzatában rendezôdtek el a mederben. (Oláh Csaba)

Horgászélet, halvilág
Háros titkos arca
„Azt tudtad, hogy Magyarország egyetlen ôserdôje Budapesten van, a Kopaszi-gát alatt, a Háros-szigeten?” – kérdezte Zozó, volt katona- és kollégiumi társam. Még a Lágymányosi-híd elôtti idôkben, épp a misztikus Kopaszi-gát felé csoszogtunk az Aranyhal vendéglôbe, babgulyást enni. Valami katonai bázis miatt maradt érintetlen a növényzet, ezért kapta ezt a titulust. Az Aranyhalat azóta ledózerolták, a Kopaszi-gátról még a horgászokat is megpróbálták kitiltani, de Háros, szerencsére, még tartja magát.  (Bodolai László)

Versenyrôl versenyre
Csak pozitívan!
Az utóbbi néhány évben elhatároztam, hogy minden évben kizárólag egy versenyen indulok, de mindenképpen olyanon, ahol nem dôl el a végeredmény a helyhúzás után. Idén a Háromfán megrendezett Don Carp Baits Kupa mellett döntöttem, több okból kifolyólag: volt tétje a versenynek, és a kedvenc vizeim közé tartozik a „zöld pokol”. (Csörgô Tamás)

Szuperhorgászok
A legfanatikusabb
Nem ismerek kitartásban, kísérletezô képességben, technikai tudásban, halismeretben, de fôleg fanatizmusban még egy ilyen sportszerû horgászt. Barátai a háta mögött nem véletlenül „ôrült”-nek hívják, oldhatatlan halfogási szenvedélye miatt, a szó nemes értelmében. Farkas Szabolcsról, a magyar mûlegyezô válogatott tagjáról van szó, aki elôtt nincs lehetetlen, ha halfogásról van szó. (Székely Zoltán)

Az orfűi tórendszer legnagyobb, 69 ha-os völgyzárógátas tava a megye horgászcentruma. A Mecsek északi oldalán lévő, hegyek által körülvett Pécsi tó országosan kedvelt üdülőközpont. A tó megépítésének gondolata 1960-as évek elején fogant, majd 1964-65-ben meg is épült. 1966. október 9.-én hivatalos ünnepség keretében került felavatásra. A tónak, mint tározónak többirányú rendeltetése van. Az árvízvédelem, üdülő övezet, vízisportok adottságainak megteremtése mellett a sporthorgászat is kiemelkedő szerepet kapott. A tó vízszintje 70 m-rel magasabban van a Balaton vízszintjénél, átlag mélysége 3,3 m. A tó mélységi tagozódása érdekes képet mutat a víz 44%-a 3-7 m mély, 56%-a 0-3 m közötti. A vízellátást 32 km2-nyi karsztos vízgyűjtő biztosítja, mintegy 4,5 millió m3 évi jellegzetesen kalcium-hidrogénkarbonátos (CaHCO3) vízhozammal. Az elárasztott terület patakmederének őshonos halai voltak a fenékjáró küllő, fejes domolykó és a küsz.

A tó első népesítése 1965 áprilisában történt 40 db 4-5 kg-os anyapontyokkal, majd ősszel 67 mázsa 75 dkg átlagsúlyú II. nyaras ponty, járulékos halként compó, süllő és angolna lett telepítve. Kuriózumként ugyanezen év nyarán amur és busa telepítésére is sor került. Harcsa nem a tudatos telepítéssel került a tóba. A horgászat csak egy évvel később, 1966-ban lett engedélyezve. Jelenleg a kihelyezett hal mennyisége éves átlagban eléri a 18-20 tonnát, ez leginkább ponty, amur, süllő, csuka, kárász, keszegfélékből tevődik össze. Érdekességként 1984-ben 2703 db éves engedélyt váltottak a vízre, így 39 horgász jutott 1ha vízterületre. Ebben az évben betelepített 28.100 kg halból (407 kg/ha) egy horgászra 10,4 kg hal jutott. 2005-ben 530 db éves engedélyt váltottak a Pécsi tóra, 1ha vízterületre 8 horgász jutott. A telepített 24.500 kg halból (355 kg/ha) egy horgászra 46,2 kg hal jutott. Ma tehát annak ellenére, hogy csökkent a váltott engedélyek száma 4,5-szer több hal jut egy horgászra, mint 1984-ben. A tavat gazdag halállománya miatt sok vendéghorgász keresi fel, ezért a Szövetség kiemelt feladata a tó horgászcélú halgazdálkodása.

Bővebb információ, online napijegy vásárlás:

http://horgaszjegy.hu/vizek/htmls/pecsi-to

Egy bányató, egy sziget, egy kihívás és a pillanat, amikor a kristálytiszta vízben feltűnik egy óriás! Egy fantasztikus ponty története, hasznos praktikákkal fűszerezve! Fókuszban a horgászat: ahol a szákok nem maradnak szárazon!

Már nagyon szorított az idő, az utolsó teljes napban voltunk (a következő a hazaúté) és a galócák úgy elrejtőztek, mintha nem is lennének. Egész nap a lehetetlenre készültem: a halfogás nélküli filmre.

Hogy az úti filmnek való anyag összegyűljön, és az legalább olyan legyen, ami a fanatikus horgász nézőknek még szódával elmenjen, kaptam magunkat és a carsiába vettük az irányt. A carsia a kaszabák, azaz a kisvárosok kereskedő negyedei voltak ma inkább belvárosnak mondjuk, vagy óvárosnak. Bosanska Krupánál nem beszélhetünk óvárosról; a történelem és a délszláv háború gondoskodott erről. A város fölé magasodó sziklás dombon „megkopott” vár köré épült a központi rész, amit körbefolydogál az Una. A folyó szigeteket hordott össze, hogy a carsiából egy hídon keresztül a szigetek parkjaiba térhessünk, ahol fiatal és nem fiatal csinos és szép nők sétálnak, a szigeteket újabb hidak kötik össze és jól megférnek egymással a kávézók, a víz fölé épített cölöpös éttermek és az arany őszben pihenő kóbor kutyák.

Az 1966-os régészeti kutatások ellenére sem lehetett a vár építésének pontos idejét megállapítani. A Krupa várat, a XIII század végétől, a Babonics-Blagaji grófok idejétől említik. A bosnyákok gyakori támadásának kitett Szlavón királyság védelme miatt Zsigmond király elkobozta, majd zálogból zálogba került, végül a Frangepánok külön szerződés alapján és kártérítés mellett, 1464-ben adták vissza a királynak, hogy az oszmánnal szembeni védekezés egyik fontos végvárává válhasson. Mátyás haláláét követően, hosszas örökösödési hercehurca után a Zrínyiekhez került, egészen a 1565-ös oszmán uralom kezdetéig.

A töröknek fontos támaszpontja volt Krupa, kiváltképp a további, északnak és nyugatnak irányuló hódításaik számára, s fontos is maradt egészen Bihács és a végvidék környéki várak elfoglalásáig. Innentől se szeri, se száma a csatáknak a város felégetéseinek, az ostromzáraknak… a körbeaknásításnak.

Miután életképeket vettünk és meglegyintett minket a történelem szomorú, de szép szellője fáradságunkat pár üveg sörrel próbáltuk oszlatni a szűk aranyárusok utcájában. A kávézóból jól megfigyelhettük Bosanska Krupa mélyben zajló életét és egyre inkább titokban kapcsolgattuk a kamerát. Végül futó ismeretséget kötöttünk Szabinával, a varázslatos ékszerárus lánnyal és reményteli önbizalommal léptem tovább, horgászboltból étterembe, étteremből másik étterembe, onnan pedig egy hotelba, hogy kitömött dunai galócákat fényképezzek, megcsodáljam a preparátumokat, legalább így lássak valamit a rejtélyes maladicából.

Nem voltam elkeseredett, igazából nem is reménykedtem túlzottan és szomorúnak sem mondhattam magam, úgy ültem be Anes mellé a csónakba. Mikor ellöktük a tiszai ladikhoz hasonlatos vízi alkalmatosságot már nem látszott az égen a napkorong. Igazán jó felvételekre esélyünk se nyílt, de annyi bizalom még volt bennem, hogy ne kapcsoljunk lámpát, ne riasszuk el fénnyel az esetlegesen wobblerem felé portyázó galócát. Persze azért vettünk fel valami horgász témát is. Ha nem is nemzetközi filmdíjra jelölhető kompozíciókat, de minden esetre érdekes szituációknak és eseményeknek részesei lesznek a With Pupa nézői.

Nehéz szívvel indultunk haza. Fájt a búcsúzás Boszniától, a kedves vendéglátóinktól. Ameddig csak lehetett húztam az időt. Még betértünk az Osztrozsáci sasfészekbe (vár történettel nem untatok tovább senkit) és elkápráztatott az erősen erotikus szimbolista kőszobor park. A pékségben még vettünk pár égetően forró bureket, amibe csak Bihács előtt az Una egyik vízesése mellett bírtunk beleharapni, már tényleg csak a búcsú jelenet volt hátra, aztán átléptük a határt, és ameddig csak bírta az autó rádióantennája, (amikor már csak távoli recsegés volt a bihácsi adó) addig szólt a síró balkáni zene…

Írta: Erdélyi Pupa Balázs – facebook.com/withpupa
Képek: http://www.una-discovery.org

Az utóbbi néhány évben elhatároztam, hogy minden évben kizárólag egy versenyen indulok, de mindenképpen olyanon, ahol nem dől el a végeredmény a helyhúzás után. Idén a Háromfán megrendezett Don Carp Baits Kupa mellett döntöttem, több okból kifolyólag: volt tétje a versenynek, és a kedvenc vizeim közé tartozik a „zöld pokol”.

A verseny előtti héten lehetőségem volt egy kis tesztelésre, ami megkönnyítette a felkészülést. Tudtam, hogy szinte mindenki tigrismogyoróval készül a versenyre, ezért szerettem volna olyan bojlit találni, amit nem darál a törpeharcsa, viszont a pontyok szeretik. Részben sikerült is, no, persze csak olyat találtam, amit nem annyira gyorsan koptatnak el a kis fekete ördögök.

Nash Globetrotter sátorban

Eljött a verseny napja. A megnyitó és a sorsolás szakadó esőben zajlott. Sikerült egy általam közepesnek vélt helyet húznunk az első etapra. Nagyon örültem, mivel már többször volt alkalmam versenykörülmények között is horgászni ezen a helyen. Nem a legkönnyebb pálya, de tudtam, hogy az eredmény itt csak rajtunk múlik, hogy miként tudunk gazdálkodni az előttünk lévő pontyokkal. Gondolok itt a kapás és szákolás arányaira.

Az első etapra kisorsolt helyhez fűzött remények be is jöttek, hiszen minden reggeli és esti mérlegelésre tudtunk értékelhető, azaz hét kiló feletti halat felmutatni. Szépen működött az előző héten kidolgozott taktika, és halvesztés nélkül, kilenc kifogott hallal a harmadik helyen zárhattuk az első szakaszt.

Minden mérlegelésre volt halunk

Majd eljött a pillanat, ami miatt már sikerült egy előző versenyen lecsúszni a dobogóról. Az újabb helysorsolás, azaz a második etap. Itt nem szerettünk volna mást, mint egy közepes helyet húzni. Sajnos a szerencse most sem állt mellénk. A lehető legrosszabb helyet húztuk, ahol az előttünk horgászó csapat összesen egy halat szákolt a három nap alatt. De a verseny ilyen, nagyon sok múlik a szerencsén…

Éjszakai kapás eredménye

Más választásunk nem lévén próbáltuk pozitívan kezdeni a második etapot. S nagy meglepetésünkre a botok behúzása után két órával sikerült kifognunk egy 13 kilós tövest a töklevelesből! Ez nagy löketet adott, jó jelnek véltük. Sajnos a mélyebb víz miatt nekünk is meggyűlt a bajunk a törpeharcsákkal, és mivel nem tigrismogyoróval készültünk, három-négy óránként rá kellett néznünk a bojlikra. Amire mindenképpen büszkék voltunk, hogy a verseny alatt szinte kizárólag pontyokat fogtunk, és nem volt halvesztésünk. Szerintem egy ilyen akadós pályán ez nem rossz eredmény, főleg versenykörülmények között. Sikerült a nem éppen a legjobb helyből is a maximumot kihoznunk, és az előkelő harmadik helyen zártuk az I. Don Carp Baits Kupát.

Pontyaink egyike

S most következzen néhány gondolat a taktikánkról és a szerelékekről. Etetési taktikának az úgynevezett kereső horgászatot választottuk, mivel az eddigi tapasztalatok azt mutatták, hogy itt a pontyok nemigen bandáznak. Ez azt jelentette, hogy 10-20 szem bojlival etettünk, és egy-két kifogott hal után helyet váltottunk. Mivel nem vagyok híve a bonyolult végszereléknek, így itt is arra törekedtem, hogy minél egyszerűbben állítsam össze az utolsó métereket. Így a legkisebb az esély a hibázásra. Ami versenyen alap dolog!

Norbi egy háromfai tövessel

Főzsinórom Nash D-Cam Mono 0,38 milliméteres, amelyről mindenképpen el kell mondanom, hogy rendkívül jó süllyedő tulajdonsággal rendelkezik, és az extra kopásállóságával mindenképpen kiemelkedik a sima monofil zsinórok közül. E tulajdonságának köszönhetően bátrabban használhatjuk extrém körülmények között (például kagylós terepen) is! A színezetének köszönhetően teljesen felveszi a környezete színeit, ezáltal beleolvad az aljzatba, és láthatatlanná válik a víz alatt (D-Cam = Diffusion Camo). Élőtétnek szintén ezt a zsinórt használtam az utolsó 15 méteren, csak 0,43 milliméteres méretben. Előkéimet az Armourlink 25 librás zöld zsinórból kötöttem, 20-25 centis hosszban. Horgaim pedig 5-ös méretû Nash Fang Gaperek voltak.

D-Cam

A jól összeállított végszereléknek, az átgondolt taktikának és persze a szerencsének köszönhetően a verseny alatt nem volt halvesztésünk, így a Nash Hungary csapatát sikerült a dobogó harmadik fokára juttatnunk.

A Nash Hungary Team eredménye

Amit mindenképpen meg kell említenem: minden tiszteletet megérdemelnek a verseny szervezői, igazán kitettek magukért. Mi mindennel maximálisan meg voltunk elégedve, így szinte biztos, hogy jövőre is ott leszünk!

Írta: Csörgő Tamás

A Hárosi-öbölben az Országos Horgászrend szabályai érvényesek. A két egyesület helyi horgászrendje megegyezik az országossal, egyedül a csónakos horgászat helyi szabályozása szigorúbb.

Megközelítés
A 6-os főút bevezető szakaszának Fonó utcai jelzőlámpás csomópontjánál lekanyarodni, majd egyenesen a kerítésig (kb. 500 m). A Hárosi–öböl északi végében található Hunyadi laktanya melletti kapun lehet bemenni a Honvéd HE horgásztanyájára.

A kapuból április 1-től november 1-ig a 06/30-253-6632 telefonon hívható a gondnok, aki beengedi a vendéghorgászokat, kiadja a napijegyet és segít a hely kiválasztásában is.

A kapu GPS koordinátái: N47°406653′; E19°032698′

Bővebb információ, online napijegy vásárlás:

http://horgaszjegy.hu/galeria/harosi-obol/

Egy számunkra ismeretlen horgászvíz megfejtése nehéz feladat. Kiválasztani a megfelelő helyeket, a legeredményesebb stratégiát és mindezt a lehető legrövidebb idő alatt. Ebben nyújt most segítséget Andrei Vladeanu, és Alex Metea, aki az új vizek megismeréséhez ad hasznos tanácsokat! Etetési és csalizási tippek, és további hasznos tanácsok kezdő és haladó pontyhorgászoknak egyaránt!

Pontyszínház a Fishing and Hunting-on!

Idestova negyven esztendeje, hogy komolyan kutyázom, első bámulatos kutyám egy airedale terrier volt. Ilyen univerzális kutyafajtát azóta sem sikerült felfedeznem. Daisyvel nyertünk őrző-védő szolgálati munkakutyaversenyt, és vizslaversenyen is voltunk másodikak. Ezután jöttek a nehéz évek német vizslák képében, majd ezzel párhuzamosan – hivatásos vadász lévén – a véreb, majd végre felragyogott az ég, hozzám került egy remek sárga vadászkutya, a magyarok vizslája.

Meg kell mondjam, rosszul vagyok, ha vadászati évkönyvek, magyar kiadványok címlapján olyan vadászok fotóit látom, akik inkább hasonlítanak iraki deszantharcosra, semmint virtigli jágeremberre, na és mellette nem a mi vadászkutyánk nézeget, hanem egy foltos-pöttyös, ilyen-olyan külhoni ebméltóság.

Mondom ezt most már ennyi idő távlatában szégyenlősen mosolyogva, hisz én ugyanilyen voltam a kezdet kezdetén, legalábbis a kutya vonatkozásában, mert fótos gatyám meg simlis sportlövész sapim azért nem volt, és a puskaszíjat sem szoktam levenni a fegyveremről, hogy így a „vágtázós tüzelés” könnyebb legyen. Egyszer egy vizslaversenyen valaki azt mondta nekem, hogy ezzel a felkészültséggel hogyhogy nem magyar vizslával jelenek meg. És akkor én, az ízig-vérig magyar, aki a mai napig a magyar himnusz alatt kibuggyantok egy könnycseppet, porig égtem.

A svájci magyar vizsla klub elnöke

Aztán eljött a várva várt idő, megkaptam életem első magyar vizsláját. A kezdetekkor semmi különöset nem vettem észre, mármint különbséget a korábbi vizslafajták és az én magyar vizslám között. Ugyanúgy játékos volt, jópofa és szemtelen. Az akklimatizációs 2-3 hét után, amikor már elkezdtem a tanítását, hamarosan érződött, hogy ez a kutya más, mint az eddigiek voltak. Az, ahogy a magyar vizsla viselkedik, amilyen szorgalommal és igyekezettel vesz részt a kezdeti tesztelési fázis teljesítésében, meghökkentő volt számomra.

Hol is kezdődött a magyar vizsla története? Bevallom, kicsit mindig elkuncorászom, ha egy e fajtát ismertető könyv vagy másfajta iromány kerül a kezembe, mert az eredetét tekintve mindenki valami más, saját farvízen kinyomozott történetet vázol fel. Ami biztos, már az ókorban kezdték a kutyákat a tulajdonságaik szerint szétválasztani. A lassan, letartott orral kereső egyedekből tenyésztették ki a kereső vagy vadnyomozó kutyákat, a magasan tartott fejjel, szemmel és orral keresőkből pedig a megfogó, behajtó kutyákat. Feltehetően az előző csoportból kerültek ki a mai vérebeink, a másikból meg a vizsláink.

Hogy mikortól kezdtek sárgulni egyes vizslák, megint megannyi vélemény van; ebből a legvadabb az én mostanra kissé túlmagyarosodott öreg barátomtól származik: „Szkíta sólyom lehelte, tiszta lelkén melengette, Hunor-vérből nevelgette…” Korabeli ábrázolásokon viszont kétségtelenül megjelenik a kunok szekerei között egy sárga kutya, amelyet valahonnan Közép-Ázsiából származtatnak. Vélhetően ez az a kutya, amely az ősi, sárga vizsla névre keresztelődött az évszázadok során.

Számomra a fajta megjelenése a 19–20. század környékére tehető. Ekkor már mindenféle mendemonda, vélt és valós dokumentumok koronájaként, egyre több festményen és kezdetleges fényképen csalhatatlanul megjelenik az összességében mai típusú magyar vizsla. Két szőrváltozatban elfogadott fajtáink nemrég nemzeti kincsünkké avanzsáltak. A régebbi, és remélve, hogy nem sértődnek meg a drótosok, a megbízhatóbb fajtánk a rövidszőrű magyar vizsla, a másik – még 50 éves sincs egészen – a drótszőrű magyar vizsla.

Még a rövidszőrű változat sem stabilizálódott kristálytisztán, mert a mai napig háztáji laboratóriumokban csempészgetnek ilyen olyan „cseppvér”-eket az éppen regnáló standardnak megfelelően! Nem is volna ezzel baj, ha nyíltan és megfelelő regisztráció mellett történnének a fajta alkalmazhatóságának javítását célzó kísérletezések.

A múlt század közepe táján borzalmasan gyengén dolgozók és ezzel együtt kellően csúnyácskák is voltak a magyar vizslák. Nagy karosszériában aprócska motor hajtotta ezt a kutyát, rossz volt nézni a nehézkes, rövid mozgását, a kaméleonszerűen lötyögő nyakát, a roggyant hátát és a kicsámpásodott, rossz végtagállását. Vadászaton a rosszra fordult időben vacogó vizslánk szánalmas képet mutatott, amint a lábunk között vagy a kabátunk aljában próbált menedéket keresni. Szóval szükséges volt a fajta „felturbózása” munkateljesítmény és küllem vonatkozásában egyaránt. Ebben a széles körű tenyésztési munkában Farkasházy Miklós állattenyésztő agrármérnöknek, a MEOE korábbi főtitkárának elvitathatatlan érdemei voltak! Munkásságának eredményeként a Mátai kennelből megjelent az új típusú rövidszőrű magyar vizsla, amely korántsem volt még homogén, de kétségtelen pörgős, nagy munkabírású egyedeket jelentett a munkaversenyeken. Ezzel megkezdődtek az addig bebetonozott német vizslák egyeduralkodásának végnapjai. Ennek az úttörő munkának további kiválóságai, a Pitypang, a Vadászfai, a Csatárkai a Luxatori kennelek, hogy csak a legrégebbieket és a legnagyobbakat említsem.

Óriási lendületet, a fajta igazi erősödését a sárga pointer és az ír szetter egyszeri bevitelével érték el a tenyésztők. Ez az akció lelkiismeretes utódellenőrzést igényelt, az évek során mégis előjöttek hosszú szőrű (ír szetteres) vagy teljesen csukaorrú (pointeres) egyedek, Mendel (szudétanémet Ágoston-rendi szerzetes, botanikus, a tudományos örökléstan megalapozója, 1822–1884) tanítását követve, egyáltalán nem meglepően.

Megváltozott ám a világ! A „megfűszerezett” magyar vizsla már nem vacog többé, a jeges vízbe is úgy repül be, hogy csak úgy reccsen, és a mezőn tempós, térölelő mozgással, széles keresési stílusban, magas orral keresi az apróvadat.

A küllem azonban még mindig nem rögzült egészen, de végre, sokéves harcom eredményeként, abban már minden tenyésztő és bíró is egyetért, hogy a magyar vizsla színe zsemlesárga. Ez is volt a fajta régi neve: zsemlesárga magyar vizsla. Sajnos a teljesítményjavító tenyésztési tevékenység alatt kissé elvörösödött a fajta. Emlékszem, jöttek hozzám Svájcból vizslakölyköt vásárolni, és kikötötték, hogy nekik olyan szép vörös kell ám! Hát az itt nincs, mert az rövidszőrű ír szetter, persze akkoriban egy svájcit meggyőzni nem volt egyszerű, ezért legtöbbször faképnél is hagytak. Egyébként már ott is megváltozott a szemlélet, ma már a szép, zsemlesárga egyedeket favorizálják, hála a Sturzenegger családnak, akik az ottani magyar vizsla klub vezetői, a fajta elkötelezett hívei.

Szóval észrevette a világ ezt a csodálatos nemzeti fajtánkat, amelyik használhatóságában és küllemében is megállja a helyét a Föld bármelyik szegletében.

(Folytatjuk)

A rakósbotos horgászat az egyik legprecízebb, a feedererezés pedig a legnépszerűbb horgászmódszer. Radu Dascalescunak is ezek a kedvencei, aki most egy időben ötvözi mindkettő előnyeit! Hogyan fér meg egymás mellett a két módszer? Miként egészíti egyik a másikat? Megtudhatják a Finomszerelékes horgász-naplóból, nálunk a Fishing and Hunting-on!

Ha a hideg vízben horgászunk, akkor a megszokottól eltérő taktikát kell alkalmaznunk. A helyválasztás, a finomítás és végszerelékünk utolsó méterei azok, melyek eldönthetik azt, hogy a hatalmas pontyokat szákba tudjuk-e terelni! Kis csalik, finomabb szerelékek és egy igazi hidegvízi kaland a Móri-horgásztóról!

A csukapergetés egyik legjellemzőbb műcsalija a támolygó villantó, ennek ellenére még a kezdetek kezdetén nem igen hittem benne. A fémcsalis arzenálom a körforgókra korlátozódott csupán. Gyerekként nehéz volt egyről a kettőre jutnom. Ismerőseim között nem voltak pergető horgászok, akikkel meg a vízparton találkoztam, azokat többnyire a paducon kívül nem érdekelt más, és amúgy sem voltak közlékenyek, hisz kit érdekelt egy ismeretlen kis srác, aki folyton csak kérdez. A mostani információs áradatnak akkor töredéke sem létezett. Régi könyvekből próbáltam csiszolni a tudásomat, azokban találtam utalásokat támolygókra. Egy osztálykiránduláson találkoztam az első igazi horgászüzlettel, ahol kézzel-lábbal -mivel nem beszéltem a nyelvet- elmagyaráztam, hogy mit szeretnék és beszereztem az első villantóimat. Abban az évben sikerült megfognom az első csukámat kanállal.

A Siluro-k. Nevük harcsára utal, de igazi erősségük a csukák

Az évek múlásával egyre több információhoz jutottam, fejlődött a horgásztudományom. A fémcsalikban nem csak megnőtt a bizalmam, hanem kedvenceim is születtek, amelyek a legtöbb helyzetben megállják helyüket. Ezeket a kanalakat egyre több cég kezdte gyártani. Volt, amelyik hozzáadott némi pluszt, és akadt, amelyik butított rajta csupán. Végül az Energofish kínálatában is megjelentek ezek a formák, és újabb dizájnoláson estek át, előnyükre. Mondanom sem kell, hogy mennyire megörvendtem, mikor először megpillantottam őket a polcokon. Rögtön be is szereztem párat, amelyeket immáron a halaknak is bemutattam.

Pikkely mintázatú optikai tuning

Több oka is van annak, hogy szeretek támolygókkal dobálni. Az első és legfontosabb, hogy igen fogósak. Jellegzetes imbolygó, támolygó mozgásuk van –ebből ered a nevük is-, amit szeretnek a csukák. Igen változatosan lehet őket táncoltatni, csak a képzeletünk és a tehetségünk szab határt. A növényfoltokban, bedőlt fák ágai közt, partoldalakban vertikálisan is dolgozhatunk velük. És talán mert „örökéletűek”. Nem rágják szét a halak egy halom forgáccsá. Igaz, a sok fog előbb-utóbb hagy némi karcot rajtuk, de egy jó pasztával, egy kis szövetdarabbal újra csillogóvá varázsolhatjuk felületüket. Nos, nagy általánosságban ennyit róluk, most egy kicsit kitérnék a két kedvenc modellemre is.

Irish villantók, nem csak az ír csukák szeretik

A célhal

A Siluro modellt emelném ki először. Vele ismerkedtem meg a leghamarabb. Alakja egy elnyújtott S betűre emlékeztet, aminek köszönhetően igen szépen riszálja magát. Fürge mozdulatokra is képes, ami néha jól jön, ha kissé ingerelni kell a krokikat. A vékony lemezből készült legkönnyebb 8 grammos darabja, erősebb kézi hajlításra akár el is deformálódik, de ez horgászat közben nem eshet meg. „Súlytalanságának” köszönhetően a hínárfoltok, vagy a nádtorzsások feletti pár centis vízben is jól elhúzható, és szép mozgást produkál. Természetesen nem csak az araszos vizekre gondolt a gyártó, 10-, 13 grammos változatban is készül. Méteres, másfeles vizekben szívesen használom ezeket a „súlyosabb” egyedeket, mikor a ragadozók a karcsú prédára gerjednek. Nagyon könnyen lehet életet lehelni ebbe a kis fémdarabba. Egy kevés gyakorlással a kezdők is hamar elsajátíthatják az eredményes vezetési technikákat. Van ennek a villantónak egy nagy erőssége, az aláhulló, néha belepöckölős (hulló falevél, ha úgy tetszik) mozgásának ritkán tudnak ellenállni a csukák.

Ragaszkodó típus

Átvertem

Az Arctica orsó szintén hasznos eszköz

A két darab horoggal szerelt Irish villantó már terebélyesebb darab, nem csak formára, hanem súlyra is, hiszen 16 grammos változatban is készül. Széles formája lassú, imbolygó, tántorgó mozgást kölcsönöz neki, ezért én csak „a részeg írnek” nevezem. Igen lassú, szinte egy helyben való mozgásra is képes, ami nagyban imitálja a vergődő, „haláltáncát” járó kishal mozgását. Van ennek a széles kanálnak még egy igen jellegzetes sajátossága. A vízfelszínre lógó ágak, töklevelek alá is be lehet juttatni –amelyre normális esetben nem lenne esélyünk- oly módon, hogy a villantó vízbe pottyanása után nem tartjuk meg a bot spiccét abban a magasságban, hanem lassan a csali fele engedjük. Így a kanalunk nem felénk közeledik, hanem tőlünk távolodva billegve süllyed. Amennyiben az akadó széléhez dobunk, és a leírt módon lekövetjük a spiccel a csalit, az szépen belibeg az akadók alá, egyenesen az ott lapuló ordasok szájába.

Ifi csuka – ír csel

Jól mutat a szájában

Ő is megcsípte

A vízre hajló nádszálak alá belibegtetett csalira jött

Amikor mindkét horog akad

Rögtön az első dobásra fogtam meg

Ezen kanalak egyszerűségében rejlik egyben a fogósságuk is. Nincsenek feleslegesen túlcsicsázva, csupán annyi van rajtuk, amennyi kell. Csillogó felület egy kis pikkelymintával, és a jól bevált piros szín. Ha jobban belegondolunk, a vörösszárnyú keszegek színvilágát imitálja a csali: fényes oldal, és vérvörös uszonyok. A fényes felület nem csak az opálos vízben hasznos, a kristálytiszta vízben is bátran használhatjuk. Nem kell megijednünk, miszerint a tiszta vízben riasztólag hatnak a feltűnően csillogó csalik. Ezt a dogmát már számos alkalommal láttam megdőlni. A 3 méter körüli vízben minden kifehéredett apró csigaházat látni lehetett a meder alján, annyira átlátszó volt a víz. Egy oxidálódott régi ezüstös támolygóval dobáltam, és fogtam is pár halat, de egy szerencsétlen baleset folytán kikapcsolódott a karabinerem, és elrepült a csalim. Mivel csak egy vadiúj modellem volt ugyanabból az ezüstszínű kanálból, ezért azt csatoltam fel. Már elsőre feltűnő volt, hogy mennyivel fényesebben csillog, messziről láttam a közeledő villantót. Épp azon filozofáltam, hogy le kéne cserélnem valami mattabb színre, mikor elkapta egy szép ordas. Mondanom sem kell, hogy nem cseréltem, és a kapások száma is gyarapodott. Tehát jobban ették, mint a korábban használt tompább fényű darabot. Ennyit a riasztó hatásról.

Erről a mozdulatról se feledkezzünk meg

A műcsalik rohamos fejlődésével egyre több halat tudunk átverni. Néha azonban gyakoroljunk kegyelmet a megfogott halaknál, különben egy idő után nem lesz, amit becsapni a szép csalijainkkal.

Írta: Gotthárd Ferenc Alpár

Ha a horgászatot egészen az alapoktól szeretnénk elsajátítani, akkor bizony a spiccbottól kell kezdeni mindent! Ennek a nagyszerű horgászeszköznek a titka az egyszerűségében rejlik, de eredményességéhez nem fér kétség! Nemcsak kezdő horgászok számára ajánljuk ezt az összeállítást, hanem már haladó pecásoknak is, akik így egy olyan komplett szetthez juthatnak hozzá, amit magukhoz véve bármikor pillanatok, alatt hosszas készülődés nélkül bevethetik a keszegek, kárászok, vagy akár a pontyok ellen.

A szettet úgy állítottuk össze, hogy az mindent tartalmazzon, amit a módszer megkövetel, sőt fontos tudni, hogy a horgászvizsgával még nem rendelkező ifjúsági horgászoknak is ez a legideálisabb választás, hiszen ők a szabályok szerint csak úszós készséggel horgászhatnak!

A csomag egyébként nem egy hanem két egy 4, illetve 5 méteres horgászbotot tartalmaz, de adunk hozzá úszókat, ólmokat, előkötött horgokat, főzsinórt, szereléktároló létrákat, sőt még csalikat is! Ahhoz, hogy ezt a sok felszerelést biztonsággal szállíthassa egy praktikus horgászládával is megajándékozzuk. Extra ráadásként pedig egy haltartó szákot és egy merítőhálót is adunk!

Ez a nagyszerű spiccbotos horgászszett 8990 Ft + postaköltség áron az öné lehet!

A rablóhalak megfogására a legsportszerűbb módja a pergetés! Ennek az igen aktív és nagyon dinamikusan fejlődő horgászmódszernek egyre több követője van. A többi viszonylag helyhez kötött horgászathoz képest a pergetők folyamatosan járják a vízpartot, esetleg csónakban ülve keresgélik és próbálják meg kapásra bírni a mélység éhes ragadozóit.

A Salmo Master Selection egy olyan válogatás amelyet a világhírű lengyel műcsaligyártó, a SALMO két magyarországi teszthorgásza állított össze. Lukácsi Béla és Több száz műcsali közül választották ki azokat amelyek számukra a leginkább beváltak csuka, harcsa, süllő, balin vagy éppen sügerek horgászata közben. A csalik úgy lettek kiválasztva, hogy azokkal a vízoszlop valamennyi rétege meghorgászható legyen, ráadásul a műcsalik közt akad olyan színváltozat amely csak ezen összeállítás keretében vásárolható meg!

A csomag tartalmaz egy Thrill  7S-t, egy Boxer 4SR-t, egy Skinner 12F-et, Frisky 7 SR és egy 7 DR-t, valamint egy Whitefish 13 JDR, egy Zipper 7 S valamint egy Hornet 6S-t.

Ez a nyolc műcsali tehát egyik pergetőhorgász táskájából sem hiányozhat! Ráadásul most egy tárolódobozt és a csalik csomómentes kötését biztosító not-a-knot kapcsot is kaphat ajándékba!

Ha most megrendeli a Salmo Master Selection-t akkor at 16990 Ft + postaköltség áron az Öné lehet!

A feederhorgászat napjaink legnépszerűbb módszere! Imádják a horgászok, hiszen nagy távolságra is eljuttatjuk vele végszerelékünket, úgy hogy az az érzékenységéből semmit sem veszít. Ráadásul nem csak kistestű halakat, hanem igazi óriásokat is kifáraszthatunk ezekkel a rugalmas botokkal, amelyekkel igazi élmény a horgászat. Ebben a szettben azokat a már régóta bizonyított termékeket válogattuk össze amelyek nélkülözhetetlenek egy kezdő, vagy éppen haladó feederhorgász számára. Egy hihetetlenül erős, érzékeny rezgőspiccekkel szerelt 360-as horgászbotot, egy nyeletőfékes orsót, főzsinórt leszúrókat és egy praktikus tárolódobozt is amely a feederezéshez szükséges apró cikkeket tartalmazzak, forgókat, kapcsokat, előkötött horgokat, gumiütközőket, gubancgátló csöveket, világítópatronokat, és természetesen feederkosarakat is.

Ahhoz pedig, hogy a szett teljes legyen az arzenál különböző csalikat is tettünk a csomagba. Kétféle pelletet, lebegőpelleteket, az etetőanyag ízesítéséhez pedig egy Benzár aromát is. A csomag pedig egy merítőszákkal válik teljessé. A Holiday Feeder universal szett most 14990 Ft + postaköltség áron az öné lehet!

Aki már horgászott úszós felszereléssel folyóvízen tudja, hogy egy könnyű, de gerinces, hosszú, orsóval szerelt horgászbot micsoda előnyt jelent. Ezeket az előnyöket ötvözi a bolognai bot, melyeket először egy olaszországi világbajnokságon használtak a profi versenyzők, azóta viszont egész Európában elterjedt. A módszer lényege az, hogy akár egy spiccbottal úgy tudjuk vezetni magunk előtt az úszót, amit akár messzebbre is eldobhatunk, egy termetesebb hal fárasztásakor pedig az orsó tesz rendkívül jó szolgálatot.

Ebben a szettben minden olyan fontos dolog megtalálható ami ahhoz kell, hogy megismerkedhessen a bolognai botos horgászat szépségeivel. Egy 5 méteres horgászbot, egy orsó, főzsinór és speciális folyóvízi úszók. A szerelékek beállításához egy ólomkészletet és a gyors használathoz előkötött horgokat is adunk. Etetőbúza , szilikoncsonti, horogszabadító, világító patron, sőt még egy nagyszerű horgászláda is jár a szetthez a merítőszákról nem is beszélve.

A Holiday Bolo szett most 9990 Ft + postaköltség áron lehet az Öné.

A mai modern horgász nem engedheti meg magának, hogy ne használjon olyan kiegészítőket, amelyek ne szolgálnál a pecás kényelmét és ne védené felszerelését is. A ROD POD egy ilyen találmány. Használata kényelmes és a drága horgászbotjaink és orsóink is biztonságban lehetnek, ha rajta nyugszanak.

Ki ne találkozott volna már azzal a problémával, hogy a vízparton csak nagyon nehezen tudta a hagyományos bottartóit leszúrni! Elég, ha kövezésen horgászunk, vagy csak az is ha kőkeményre száradt a horgászhelyen a talaj. Ekkor jön az, hogy csak félig szúrjuk le a bottartót, vagy úgy ahogy éppen tudjuk és már be is következhet a tragédia. Egy jobb kapás, vagy egy erős szép és már huppan is a földre a drága felszerelés. Ilyenkor azonnal elroppanhat a bot zsinórvezető gyűrűinek egyike, rosszabb esetben a bot is.

Nos ennek a kellemetlenségnek a kiküszöbölésészre találták ki a ROD POD-ot, amelyre minden körülmény között biztonságban helyezheti botjait. Az ECO ROD POD-ot felállíthatja stégen, kövezésen, sóderes parton, de akár egy betonszegélyen is! Nem kell leszúrókat használni, hiszen teleszkópos lábai segítségével bárhol megáll. A továbbfejlesztet megoldásnak köszönhetően a rodpod modulárisan bővíthető, így akár elektromos kapásjelzőt is szerelhetünk rá.

Az ECO ROD POD Szettben két digitális kapásjelzőt is talál, valamint a hozzá tartozó zsinórfeszítő szvingereket is. Extra ajándékként egy merítőhálóval ajándékozzuk meg! Ez a szett most mindössze 9990 Ft + postaköltség áron az Öné lehet!

Amióta a halfogás foglalkoztatja az embert, azóta probléma az, hogy a nem átlátszó vizekben a horgász nem tudja felmérni, hogy zsákmánya a mélyben hol bújik meg. Egyáltalán hogyan néz ki a meder? Erre az évezredes dilemmára adnak választ a halradarok, amelyek egyre inkább elterjedtek a horgászok körében. Egy aprócska jeladó szolgáltatja a képet a kijelzőre, ahonnan némi gyakorlás után bárki számára értékes információk olvashatók le.

A Outdoor Fish Finder egy különleges, egyszerűen használható parti halradar. Nem kell azt a csónak falához rögzíteni, de egyáltalán csónak sem kell hozzá. Ráadásul az Energofish Fish Finder egy vezeték nélküli eszköz, ami még nagyobb szabadságot kölcsönös használójának. Ez a halradar úgy működik, hogy a kisméretű jeladóját a horgászzsinór végére kell erősíteni, majd akár egy feederkosárral ellátott szereléket, úgy kell a vízbe dobni. A felszínen lebegő kis „kacsa” rádióhullámok segítségével közvetíti a vízbeérkezést követően azonnal az értékes információkat, melyet a kezünkben tartott kis kijelzőn jelenít meg. Megtudhatjuk a víz mélységét, azt, hogy milyen szerkezetű a mederfenék sőt még azt is láthatja, hogy éppen hol tartózkodnak a halak!

Az Outdoor Fish Finder most mindössze 19990 Ft + postaköltség áron az Öné lehet!